Miért nem mindegy a sorrend
Akinek egyszerre több hitele van – személyi kölcsön, hitelkártya, áruhitel, esetleg folyószámlahitel –, az előtt rendszerint ott az a kérdés: melyiket fizesse vissza először? Az ösztönös válasz általában az, amelynek a havi törlesztője a legkisebb, vagy amelyiket a legkényelmesebb kezelni. Matematikailag ez ritkán az optimális megközelítés.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett fogyasztói hitelstatisztikák alapján a különböző hitelformák éves THM-értékei között Magyarországon jelentős különbségek lehetnek. A hitelkártya-hitelek THM-je jellemzően magasabb, mint a jelzáloghiteleké. Ez azt jelenti, hogy ha valaki havonta csak a minimumot fizeti a hitelkártyájára, miközben más, olcsóbb hiteleit gyorsan törleszti, matematikailag több kamatot fizet összesen.
A hitelek visszafizetésének sorrendje nem érzelmi, hanem aritmetikai kérdés – legalábbis ami a kamatköltséget illeti.
A lavina módszer (Debt Avalanche)
A lavina stratégia lényege: a fennálló hiteleket kamatráta szerint csökkenő sorrendbe rendezik, és a legmagasabb kamatú adósságot célozzák meg először, miközben a többi hitelre csak a minimumot fizetik. Amint az első hitel lezárul, a felszabaduló összeget a következő legmagasabb kamatú hitelnél adják hozzá a törlesztőhöz.
Előny: Matematikailag ez a módszer eredményez a legkevesebb összesített kamatköltséget a törlesztési időszak végén.
Hátrány: Ha a legmagasabb kamatú hitel egyben a legnagyobb összegű is, hosszú ideig nem látszódik látványos eredmény. Ez motivációs nehézséget okozhat.
A hógolyó módszer (Debt Snowball)
A hógolyó stratégiát Dave Ramsey tette széles körben ismertté, bár az elv régebbi. Lényege: a hiteleket összeg szerint rendezik sorba, és a legkisebb összegű tartozást fizetik vissza először, függetlenül a kamatrátától. A kis adósságok gyors lezárása pszichológiai lendületet ad a folytatáshoz.
Előny: Hamarabb jönnek az "eredmények" – egy-egy hitel lezárása az érintettnek kézzelfogható sikerélményt nyújt, ami fenntartja a motivációt.
Hátrány: Összesített kamatköltségben általában drágább a lavina módszernél, ha a kis adósságok kamatrátája alacsonyabb, mint a nagy összegűeké.
Összehasonlítás egy példán keresztül
| Hitel | Egyenleg (Ft) | Havi kamat | Lavina sorrend | Hógolyó sorrend |
|---|---|---|---|---|
| Hitelkártya | 180 000 | ~2,0% | 1. célpont | 2. célpont |
| Áruhitel | 80 000 | ~1,2% | 2. célpont | 1. célpont |
| Személyi kölcsön | 450 000 | ~0,9% | 3. célpont | 3. célpont |
A példában szereplő kamatszámok illusztratívak – az aktuális fogyasztói hitelkamatok a Magyar Nemzeti Bank honlapján, a piaci hitelkamat-statisztikák között ellenőrizhetők.
Melyiket válasszuk
Nincs egyforma megoldás minden helyzetre. Az alábbi szempontok segíthetnek a döntésben:
- Ha az adósságok kamatai között nincs lényeges különbség, a két módszer hasonló eredményre vezet – ilyenkor a kisebb összegű hitelek gyors lezárása (hógolyó) indokolt lehet.
- Ha van köztük kiemelkedően magas kamatú tétel (pl. hitelkártya-folyószámlahitel), a lavina módszer szignifikánsan csökkenthet az összesített kamatköltségen.
- Aki motiváció terén küzd, és fél, hogy feladja a folyamatot, annak a hógolyó módszer tartós elkötelezettséget eredményezhet.
Mit ne csinálj adósságrendezés közben
A leggyakoribb hiba: párhuzamosan új hitelt felvenni. Ez nem csak matematikailag rontja a helyzetet, hanem pszichológiailag is megtöri a visszafizetés lendületét. A kivétel: ha a régi, magas kamatú hitel kiváltása lényegesen alacsonyabb kamatú hitelre történik (hitelkiváltás), ez a lépés mérlegelhető – de csak gondos összehasonlítás után.
A hitelkiváltás kondícióinak összehasonlításához a Magyar Nemzeti Bank Hitelintézeti Piaci Adatok oldala nyújt kiindulópontot, ahol a banki hitelkamatok átlagai nyomon követhetők.
Az adósságrendezés és a vészalap viszonya
Felmerül a kérdés: ha van adósságom, érdemes-e egyszerre vészalapot is építeni? A két célra párhuzamosan is lehet félretenni kisebb összeget, de az általánosan elfogadott sorrend: először kis vészalap (1-2 havi kiadás mértéke), aztán gyors adósságrendezés, majd a vészalap feltöltése a teljes szintre.
Ennek oka, hogy vészalap nélkül minden váratlan kiadás új adóssággá válik – ami az éppen rendezni kívánt helyzetet súlyosbítja.